Szégyen: Geréb Ágnest börtönbe zárják

2018. 01. 09.
Amikor pár hónappal ezelőtt valaki összeállította a tíz legkiválóbb élő magyar ember listáját, elgondolkodtam, hogy ki lenne az én listámon. Nem tudtam, hogy ki lenne a második, vagy épp a hetedik, de tudtam, hogy az első helyen ki szerepel: Geréb Ágnes. Ma olvastam a hírt: Geréb Ágnes két évre börtönbe megy.

Szégyen. Elkeseredés. Felháborodás. Ezek az érzések váltakoznak bennem. Felfoghatatlan, ami történik.

Azt gondolom, az, hogy hogyan jövünk a világra, nagyon fontos. Hogy mindez háborítatlanul történik-e, abban a környezetben, mely anyának és gyereknek, esetleg az egész családnak a leginkább otthonos, biztonságos alapvető kérdés. Amikor azon gondolkodom, melyek azok a pillérek, melyek fenntartják az erőszakot a világban, az jut eszembe, hogy a szülés, születés gyakorlata, mely ellen Geréb Ágnes küzdött, egy ilyen pillér volt, és bár nagy mértékben az ő küzdelmének köszönhetően sokat javult, mindmáig áthatja egyfajta férfiuralom, bizalmatlanság a szülő anyák felé, külső kontrol, anyagiasság, ködös átláthatatlanság. Sokan nem tudják, hogy Geréb Ágnes az elsők között volt Magyarországon (ha nem a legelső), aki beengedte az apákat a szülőszobára. Tiltották ezt akkoriban, de ő akkor is azt tette, amit helyesnek tartott. Nem rettent vissza a hatalmi szótól. Minden apa, aki bent lehetett a szülésnél, köszönetet mondhat neki.

Nem gondolom, hogy az, hogy valaki csodálatos dolgokat csinált, felmentésül szolgálhat akkor, ha olyat követ el, mellyel árt másoknak. Azt állítja a bíróság, hogy Geréb Ágnes bűnös, és ezt a magyar lakosság jó része talán el is hiszi. Tudni kell azonban, hogy a szakértői jelentések, melyek a bíróság elé kerültek, korántsem olyan egyértelműek. Több szakértő véleménye szerint ugyanis Geréb Ágnes nem követett el hibát. Magyarországon sokszor olyan szakértőket kérnek fel az otthonszülésen történtek megítéléséhez, akik sosem jártak otthonszülésen, nem ismerik a protokollt, nincsenek tudatában annak, hogy vannak fontos különbségek a kórházi szülés és az otthonszülés közt. Nem megyek részletekbe, viszont a per során elég cikket olvastam, melyek igencsak megkérdőjelezhetővé tették számomra a vádlott bűnösségét.

De vannak felháborító események, melyek megtörténtére nincs mentség. Hogyan fordulhat elő az, hogy egy nőt, aki egész életében az erőszakmentességet képviselte, aki sok száz babát segített szelíden, szeretettel a világra, egy állítólagosan elkövetett hiba miatt kéz és lábbilincsbe verve visznek a bíróságra? Majd miután több órás szenvedést követően megkéri a bírót, hogy szabadítsák meg a lábbilincstől, a bíró visszautasítja azt. Ennek következtében Geréb Ágnesnek maradandó sérülései lettek a bokáján. Hogyan történhet meg, hogy valakit, aki egész életében azért tett, hogy másokat segítsen, rablógyilkos módjára vezetnek a bíróságra? Vajon mi indokolja ezt? Hogyan lehet mindezt megmagyarázni? Számomra felfoghatatlan, felháborító, vérlázító, hogy ilyen megtörténhet!

Azt gondolom, hogy ez a bánásmód mutat valamit abból, hogy vajon mennyire pártatlanul ítélik meg Geréb Ágnes esetét bírái. Vajon mitől féltek? Ha leveszik a lábbilincset, akkor mégis mi történik? Mi volt a szándék? Elrettentés? Megfélemlítés? Kiknek szól mindez? Tényleg nem értem, de felháborít. Nem vagyok hajlandó gondolkodni az okokon, csak kijelentem: ez elfogadhatatlan számomra!

2017 nyarán eltöltöttem egy órát Ágival egy csoportban. Nyár volt, mindenki papucsban, szandálban, meztelen lábszárral. Tekintetem Ági lábfejére esett, és láttam azokat a halványpiros pontokat, melyek egy életre elkísérik. A lábbilincs kínzó bélyegeit. Felkavart, hogy még mindig léteznek fizikai kínzások a közvetlen környezetemben.

Bízom benne, hogy az ügy, melyért Geréb Ágnesnek mártíromságot kell szenvednie, lassan győzedelmeskedik. A nők szabadon dönthetnek arról, hogy hol szeretnének szülni: otthon, születésházban vagy esetleg kórházban? Döntésükhöz minden támogatást megkapnak a társadalomtól, politikusoktól, orvosoktól, bábáktól. Bízom abban, hogy a jövő generációban több olyan baba születik, aki megélheti a háborítatlan szüléssel járó előnyöket.

Mindebben nagyon bízom, viszont van, amiben teljesen biztos vagyok. Hogy lesz még tér, utca elnevezve Geréb Ágnesről Magyarországon. Hogy bírái névtelenül vesznek a feledés homályába, de lesz majd egy generáció, aki értetlenül fordul felmenőihez: hogyan hagyhattátok, hogy ezt az embert börtönbe zárják? És ha majd ezt kérdezik tőlem, elvörösödöm a szégyentől. Mint ahogy most is.
nagyonzoli.hu | login